Bár azt terveztük, hogy ma étterembe megyünk egy nagyon hosszú, egy órás kirándulás után, végül a Zoli megbetegedett, úgyhogy itthon maradtunk. Reggelire bundás kenyeret, ebédre zöldborsófőzeléket rendelt a Beteg, tükörtojással.
Borsófőzelék tükörtojással
- 30 dkg fagyasztott borsó (a leves után maradt)
- 5 gerezd fokhagyma
- 4 ek. liszt
- 2 dl tejföl
- olaj
- 1 kiskanál őrölt szerecsendió
- só, bors
- 1 nagy csokor frissz petrezselyem
- tükörtojás - amennyi kell
A fokhagymát felszeletelem vékonyra, és a borsóval együtt megpirítom. Ráöntök, annyi vizet, hogy ellepje min. 1 cm-rel a borsót, sózom, borsozom és főzni hagyom. Egy serpenyőbe beleteszek 3,5 ek lisztet és barnára pirítom, majd hozzáöntök annyi olajat, hogy kellemesen krémessé váljon. Amikor aranybarnásra sült a rántás, hozzákeverem a borsóhoz. A maradék fél ek lisztet 2 dl tejfölhöz keverem és ezt is beleöntöm. Ezek után beleteszek egy jó púpos kiskanál őrölt szerecsendiót és egy csokor apróra vágott petrezselymet. Öt perc múlva kész is. Érdekes és szokatlan, de a tejföl savanykássága és a borsó édessége valami nagyon különleges ízt hoz ki a szerecsendióból.
Ennél az ételnél nem szeretem a fokhagymát kinyomni, jobbak a puhára főtt szeletek, ugyanis nincs annál mennyeibb, amikor egy-egy különleges falatnál a teljesen puha fokhagymaszelet szétolvad az ember szájában.
A tükörtojás ízlés szerint. Én a kemény sárgára esküszöm, de ezért sokan felakasztanának, tudom, biztos valami gyerekkori trauma.