A múlt hét a születésnapokról szólt. Vasárnap Kaska barátnőmet vendégeltem meg egy nagy vacsorával. A desszertet külön posztban írom le, majd ez után, mert a mai vacsorám az volt.

Kicsit sötét vega zöld curry rizzsel, előételnek nyers zöldség krémmel, na meg a szokásos párolt zeller tofuval

A Zöld curryhez

• fél liter kókusztej (porból is lehet)
• brokkoli (fél fej)
• egy kis padlizsán
• egy kis cukkini

3 evőkanál thai zöld curry paszta

A zöld curry pasztát és a kókusztejet ázsiai boltban be lehet szerezni, érdemes, mert gyors, egészséges és nagyon finom vacsi kerekíthető belőle. Szóval kevés olajon megpirítom a zöldségeket mélyebb serpenyőben, vagy wokban, (ha csirkemellet teszünk hozzá, akkor csak egy zöldséggel érdemes készíteni). Közben a langyos kókusztejjel összekeverem a curry krémet és ráöntöm a zöldségekre. Kb. 10-15 perc alatt készre fő.

A rizs

Na  most ez egy nagyon fontos dolog. Ha tényleg jó rizses kaját akarunk enni, és nem akarjuk megunni soha a rizst, mint köretet, akkor érdemes odafigyelni arra, hogy lehetőleg jázminrizst használjunk. Ha nem azt, akkor A minőségűt. Na most a lényeg: a rizst soha de soha nem fűszerezzük semmivel! Ne higgyetek akárki, akármit mond, a rizst nem kell, nem is szabad még megsózni sem. Az étel kell mellette olyan legyen, hogy tökéletes egységet alkossanak. A rizs, ha jól van elkészítve, akkor nem íztelen lesz, hanem kiemeli a főétel ízeit.

Szóval egy csésze rizshez két csésze vizet adjunk és főzzük meg a rizst. Ami a képen van, na az nem sikerült túl jól, de ez az én bűnöm. 

Előétel:

• 3 nyers répa
• 3 szál angolzeller
   
• fél tömb ömlesztett sajt
• fél doboz márványsajtos vajkrém (kb. 150 g)
• 3 gerezd fokhagyma kinyomva
• snidling vagy metélőhagyma vagy petrezselyem

A hozzávalókat összekeverem és kész is a krém a zöldséghez. Nagyon finom és eddig az összes látogatóm rajongással beszélt erről az egyszerű étekről.

Kicsit elmaradtam a napi beszámolókkal, azért nem kell aggódni, mert egy kilót sem fogytam, sőt. A testvérem most jött haza fél év után Törökországból, és az volt a vágya, hogy a nagy nélkülözés után most annyi disznóhúst ehessen, amenyi csak elfér benne. Egy ínséges napomon le is írom majd azt a receptet, amit ettünk az öcsém hazatérésének megünneplésére, most viszont álljon itt a világ leggyorsabb gyümölcstortája, a világ leggyorsabb piskótareceptével.

Gyorstorta

Piskóta
5 tojás
10 ek. cukor
10 ek. liszt
10 ek. olaj (napraforgó)
1/2 cs sütőpor
1 alma
gyümölcs tetszés szerint (elhagyható)
Teteje:
Gyümölcs (itt sárgabarack és szeder)
lekvár vagy puding
 

Az öt tojást felverem a 10 evőkanál cukorral. Amikor már habos, hozzáadom a lisztet, olajat, (vagy olajt?) a sütőport. Egy almát belereszelek, így nem lesz száraz a tészta, aztán és tetszés szerint teszek a tésztába is gyümölcsöt. Tortaformába, vagy kivajazott tepsibe öntöm és 15-20 perc alatt készre sütöm. Ezután én baracklekvárt tettem rá, és arra a gyümölcsöket. Úgy is jó, ha vaníliapudingot öntünk rá, és abba bele a gyümölcsöket. Kevesebb, mint egy óra alatt kész van.

A pudingot azért írtam, mert hallottam, hogy nem is egy ember szerint túl édes volt, és akkor a baracklekvár miatt lehetett. Születésnapi bulira készült (Kati, Kaska) és én nem kóstoltam meg, mert annyira izgultam, hogy mennyire ízlik az embereknek, hogy a gyomrom bezárult. Azt mondták nagyon finom, de ilyenkor nem lehet hinni nekik. Mindenesetre gyorsan elfogyott.

 Időhiányban ma is csak egy gyors szendvics volt a terítéken. Hétvégén bepótolom, mert már hiányzik a normális otthoni főzés. Este, itthon pedig ez volt a vacsorám:

bor és narancs. Ami azért nem jó, mert nem is laktat, viszont az alkohol miatt nem is jó fogyókúra.

 Legalábbis semmi értékelhetőt. Gyorsan út közben egy sonkás szendvicset. Egész nap abban reménykedtem, hogy a pasim meglep valami vacsival, mire hazaérek (jeleztem én, hogy éhen maradok ma), de benne ez fel sem merült! Holnap meg este 10-ig színházban leszek. Éhen maradok holnap is?

 Ma nem főztem semmit. Egy barátnőm (Kati) születésnapját ünnepeltük a Lanzhou nevű kínai étteremben. Ez az a fajta hely, ahová ha nagyobb társaság érkezik akkor egy olyan kerek asztalt adnak, aminek a közepe forgatható, így bárkihez eljut bármelyik kaja. Na receptet nem tudok ezek mellé írni, képet is már csak akkor készítettem, amikor félig jól laktam. De nézzük, miket kóstoltam meg.

 A jobb felső sarokban az a zöldes dolog zeller tintahallal. A zeller állaga szinte nyers, de nem teljesen. Valamilyen fűszerben forgatták össze a tintahallal, amit nem kóstoltam, de a zeller mennyei volt. Mellette az a sárgás cucc vékonyra reszelt burgonya valamilyen olajos-sós-savanykás lében, az is majdnem nyers, de nem teljesen. Én még ilyen jól elkészített burgonyát nem ettem, pedig nagy krumplipüré-fan vagyok. A zellertől balra, valamilyen kosárban sült csirkekockák voltak sok-sok zöldhagymával és fokhagymával. Talán ez ízlett a főételek közül a legjobban. Alatta sima tojásos rizs köretként. Középen az a leveses tányér pár perccel korábban marhahúsos rament (tésztaleves) rejtett, amiről nyugodt szívvel állíthatom, hogy a világ legjobb étele. Legalábbis az én kedvencem. A nap bármely szakában bármilyen mennyiségben képes lennék ezt enni. Ha egyszer vegetáriánus leszek, ezt a kaját fogom a legjobban sajnálni. A sült rizs alatt tésztában főtt húsgombóc szójaszósszal, szintén egy király előétel. Ha ramen és ez a gombóc van egy kínai étteremben, akkor az biztos jó hely. Alatta sült marhahús zöldhagymával. Érdekes indiai fűszerezése volt, ami nekem hiányzott, az hogy csípős legyen, pedig azt ígérték. Jobbra tőle kocsonyásnak nevezett csípős csirke. Kocsonyát nem találtam benne, de az íze nagyon jó volt, és ez még csípett is egy kicsit. (Kati szerint erőspista íze volt).

Ez itt egy homályosra fényképezett csirkesaslik. Ennek is ugyanaz az indiai-szrű fűszerezése volt, mint a marhának. Nekem a Caram masala fűszerkeveréket juttatta eszembe, valószínűleg az egyik fűszer volt abból. Na de melyik?

Ezt itt balra utólag rendeltem, miután mindenki kidőlt, én meg még mindig enni akartam. Jó döntés volt: úgy hívják sertéscsíkok indiai mustárral és szójababbal. Itt a mustár azt a sötétzöld növényt jelenti, amitől az egésznek picit savanykás íze lesz, és a szára olyan állagú mint a spárga. Vagy nem tudom, mihez hasonlítsam. A lényeg, hogy ez egy növény és semmi köze az igazi mustárhoz. 

 Kettőt fizet hármat kap tortellini akció keretében vettem egy pakkal. A sajtosat vacsoráztuk ma, nem mintha lenne bármi jelentősége is annak, hogy milyen töltelék van a csomagolásra írva, az ízük ugyanaz a műanyag. Viszont ha gyorsan kell, akkor jól jön. Amitől a mai nap fénypontja lett ez a vacsi, az kérem a hozzá való körítés.

Babérleveles, gombás sajtszósz tortellinivel

• 1 csomag tortellini
• 1 tömb ömlesztett sajt (nekem füstölt volt)
• 1 dl. fehérbor
• 5 dkg reszelt sajt
• 1 kis doboz 12%-os tejföl
• 5 gerezd fokhagyma
• 2 nagy gomba
• egy fél evőkanál liszt

A vékonyra szeletelt gombát és a fokhagymát egy kevés olajon megpirítom, majd kis lángon párolni kezdem. Megsózom és borsozom (mindig frissen őrölt borsot használok, mert összehasonlíthatatlanul mennyei az íze) majd ráöntöm az 1 dl. fehérbort, és abban párolom. Amikor már puha, elfőzöm a bor nagy részét és ráöntöm a tejfölből-lisztből és egy kevés vízből készült habarást. Jól összekeverem, es beleöntöm a reszelt sajtot, majd belenyomom az egész tömb ömlesztett sajtot.

Amikor elkészült a szósz megkóstltam és az íze mennyei volt, de valami hiányzott belőle. Nem akartam megint szerecsendiót, mert mostanában állandóan azt teszek mindenbe. Nézegettem a fűszereket, és végül a babérlevél mellett döntöttem. Azért a biztonság kedvéért még egy kis bazsalikomot is rászórtam. Jó volt, de a bazsalikom nélkül talán még jobb lett volna. Sosem fogom megtudni, hacsak újra nem csinálom. Vagy meg nem írja valaki, aki kipróbálta.

A vacsora mellé Giuseppe Tornatore Puszta formalitás című filmjét választottam. Őszintén szólva azért, mert a tortellini úgy hasonlít a Tornatoréra, ugyanakkor, gondoltam, a Cinema paradisóhoz valami nemesebb tészta, vagy saját kézzel készített tortellini illik. Ennek meg jó volt a címe. A Puszta formalitás az első 10 percben megijesztett kicsit, mert egy szobában dialogizált egy rendőrfőnök és Gérard Depardieu, akit olaszra szinkronizáltak és akinek hatalmas hasa volt. Az ismerősnek tűnt rendőrfőnök meg Roman Polanski volt, aahh, hogy erre közben nem jöttem rá! Hálistennek végignéztem, s megint ráeszméltem, hogy a Hatodik érzék és a Más világ nem is annyira eredeti. Meg hogy két jó színész és egy jó rendező bármelyik vacsorámhoz illik.

Bolgtörténelmem második napján csúfosan elbuktam. Egész nap készültem egy bűvösszakácson látott "rizslepény húsgolyókkal" étel meghamisítására de mindenhol elhibáztam. Ha nem én, akkor a mikró. A Momotaróból tanult zeller tofuval viszont majdnem tökéletes lett. Nézzük tehát, mit alkottam ma:

Zeller tofuval és sült rizs darált hússal:

A rizshez:

• 12 dkg rizs
• 12 dkg darált hús (én sertést használtam, de lehet bármi)
• 2 diónyi vaj sütéshez
• 2 dl száraz fehérbor
• 4 dl alaplé
• 15 dkg reszelt sajt
• 1 tojás
   

A zellerhez:

• Egy közepes angolzeller (vagy más néven szárzeller)
• 15 dkg tofu (fél doboz)
• halszósz vagy szójaszósz, de ezek nélkülözhetők

A rizst megpirítom egy diónyi vajon, és hozzáöntök 2 dl bort. Amikor a bor elpárolgott hozzáöntöm az alaplét (lustáknak, igényteleneknek egy zöldségleves kocka negyedét, sót és borsot tegyünk a vízhez). 15-20 perc múlva, amikor már csak kevergetve megy a főzés, különben odaég, leveszem a tűzről és hozzáteszem az 5 dkg sajtot.

A darált húsból gombócok lettek volna, ha a mikró a kiolvasztó gombot nem a legmagasabb fokúnak értelmezi (kiszámíthatatlan egy alak, le kell cserélni). Szóval a húsgombócok nem jöttek össze, mivel a hús megfőtt. Így a hozzávaló 10 dkg sajtot és a tojást a hússal együtt hozzákevertem a rizshez, megsóztam, megborsoztam. Jól össze kell keverni, hogy a hús részei is kb. olyan aprók legyenek, mint a rizsé. Amikor kész a massza, két dolgot tehetünk:
1. az egészet beletesszük egy olajozott és felhevített serpenyőbe és kb 10 percig folyamatos keverés mellett sütjük.
2. a masszából apró gombócokat gyúrunk és gombcokat sütünk belőle. Ez a két dolog látható a képen.

A zelleres dolog meg a világon a legegyszerűbb és a legfinomabb. Csíkokra vágom a tofut, és bepácolom egy kis halszószba. Amíg a rizs elkészül, pont elég sós lesz. Amúgy a zeller szárát megmosom, felszeletelem, beteszem egy edénybe, ráöntök sós vizet, amíg elfedi és puhára főzöm. Az utolsó öt percben beletettem a tofut, is, de ezt nem is kellett volna. Amikor kész, leszűröm, és melegen tálalom. 

Akit meg érdekel, hogy mi lett volna a rizses húsgombócos finomság eredetileg, az elolvashatja itt.

Ma nem néztünk a kajához filmet.

 Mivel ma nem főztem semmit, ezért a mélyhűtőből kaptam ki egy nemrég betett hagymalevest. Így is jó volt, tudom ajánlani.

Szóval:

másfél kiló vöröshagyma
egy csomag újhagyma
két tömb krémsajt (az egyik füstölt, akkor finomabb lesz)
egy nagy csokor friss petrezselyem
3 liter zöldségleves alaplé (bűnözőknek leveskocka vagy simán sós víz)
egy db szerecsendió (vagy két kávéskanál őrölt)
1 kávéskanál frissen őrölt feketebors
zsömle vagy toast kenyér
sima bolti camembert

A hagymát kockákra vágom, nem túl apróra, az újhagymát karikákra. A vöröshagymát beleteszem az alaplébe és puhára főzöm, kb 20-30 perc alatt. 15 perc után beteszem az újhagymát is, mert annak kevesebb idő is elég. Amikor puhára főtt belenyomom a két tömb krémsajtot, összekeverem és belereszelem vagy szórom a szerecsendiót. Mikor lobban egyet, beleszórom a frissen őrölt borsot is. Megkóstolom és pótolom ízlés szerint fűszerrel. Miután levettem a tűzről, beleszórom az apróra vágott csokor petrezselymet. Amikor kész, a sütőben toastot pirítok kb 3 perc alatt. Másfél perc után teszek rá camemberszeleteket. 

A leves a sajtos pirítóssal nagyon finom, lakatató és a szerecsendiótól különleges íze van.

A recept előkészítéssel és főzéssel együtt kb 45 perc alatt készül el. Kinek gyorsabban, kinek lassabban, de egy óránál nem több. Az Astoriánál van egy új pékség (a Deák tér fele bal oldalt), ahol lehet cipót kapni hagymaleveshez. Ez olyan, hogy kiszeded a besejét, beletöltöd a levest, és százszor finomabb, mint bármelyik étteremben.

Még nem próbáltam, de sokszor eszembe jutott, hogy esetleg egy kis fehérborral még jobb íze lenne. Hm. Ha valaki kipróbálja, írja már meg, milyen lett.