Ez nem az. Ez nem az erdélyi padlizsánkrém, amit gyakran készítek. Ez egy kísérlet volt a görögös verzióra.

Görögös padlizsánkrém

• 3 padlizsán (vagy 1 üveg sült, hámozott padlizsán)
• 1 főtt tojás sárgája
• 1/2 ek mustár
• kevés olaj
• 10 dkg fetasajt
• 2 gerezd fokhagyma

Azért alakult úgy, hogy görögöset készítettem, mert utolsó pillanatban vettem észre, hogy nincs már étolaj itthon. Márpedig az erdélyi recepthez az kell. Szóval a padlizsánokat sütőbe tesszük és villával megnyomkodjuk. Miközben sül, forgatjuk, addig, amíg teljesen átsülnek. Minimum fél óra lassú tüzön, de lehet, hogy több is kicsit. A megsült padlizsánokat egy tálba teszem és megvárom míg kihülnek. Ha már elég hideg, meghámozom őket, ekkorra már a sok lé is kifolyt belőlük, de még hagyhatom pihenni, hogy follyon tovább.

Pépesre nyomogatom a meghámozott, megsült padlizsánokat és összekeverem a fokhagymával, mustárral főtt tojással és a feta sajttal (lehet más, krém állagú sajttal is).Jó sokáig keverjük, hogy olyan habos állagú legyen. Én tettem bele egy kiskanál mézet is. Sóval-borssal ízlés szerint fűszerezzük, piritóssal tálaljuk. 

Igyekszem behozni magam, de olyan nehéz így: munkahely váltás, Far East Film Festival, és közben semmi idő a főzésre. Ja, és ma kitaláltam, hogy fogyókúrázok, mert bikinikészre kéne csinálni magam nyárra. De most álljon itt a húsvéti művem. Fogyókúrázóknak is ajánlott!

Rákos üvegtésztasaláta (Yum Wunsen Kung)

• 25 dkg rák
• 20 dkg üvegtészta
• kb 3-4 evőkanálnyi száraz fafülgomba
• 1 db. vöröshagyma
• 2 db paradicsom
• 3 angolzeller szár

A szószhoz:

• 5-6 gerezd fokhagyma
• 6 db friss chili
• 2 koriander gyökér
• halszósz (kb 1 ek, de ízlés szerint lehet több is)

A szósz kellékeit összeturmixolom, amíg szószt nem kapok. A rákokat 3 perc alatt megfőzöm. A zöldségeket összevágom, összekeverem a rákkal. A fafül gombát minimum egy órára hideg vízbe áztatom, hozzáadom a zöldségekhez. Az üvegtésztát 15 percre hideg vízbe áztatom és utána beleteszen a lobogó vízbe. 2 perc után ki is veszem és hozzáteszem a rákhoz meg a zöldségekhez. (Ezen a képen az üvegtészta fehér lett, de csak azért mert rosszat vettem, ennek átlátszónak kell lennie.) Amikor minden együtt van, hozzákeverem a szószt. Ízlés szerint tegyünk a szószból, mert nagyon csípős lesz.

Ez az étel a Parázs Presszó egyik legfinomabb és legcsípősebb étele. Ha egyszer megkóstolod, rákattansz.

 Figyelem, ez az utolsó poszt kép nélkül. A többi kaja fotója már megvan!

• fél kiló kukoricadara (puliszka)
• 30 dkg juhtúró
• 20 dkg sajt
• joghurt ízlés szerint
• só

A puliszkát megfőzöm sóval a csomagoláson leírtak szerint (kb. 1,5 liter vízben, lassú lángon puhára és krémesre főzöm). Amikor kész, kiöntök egy üvegtál aljába egy vékony rétegnyit. Ráteszem a juhtúrót, utána megint puliszka réteg, megint juhtúró, megint puliszka. A tetejére teszem a maradék juhtúrót (inkább a közepén legyen sok) és ráreszelem a sajtot. Összemelegítem, és kész. Joghurtot, hidegen, tálaláskor szeretek hozzá tenni.

Titok: itt igazából 2 titok is van. Egyik a sajt. Eredetileg nincs rá szükség, de mivel a boltban nem lehet olyan zsíros juhtúrót kapni, ami nyúlik, amikor meleg, én szeretem a sajttal előidézni ezt az érzetet. A joghurt meg csak ízlik vele - jó, amikor a forró kaja mellé egy kevés hideg joghurtot ízlelek. Ennyi.

 Ez is egy egyszerű kaja, nagyon hálás vendégségbe vinni, szeretik sokan. Fotó nincs hozzá, mert ugye ezt is kitöröltük. Nálunk otthon zsidótojásnak hívják, gőzöm sincs miért.

• 5 tojás
• 15 dkg margarin
• 5 dkg sajt (elhagyható)
• 1 csokor apróra vágott petrezselyem
• só, bors, egy fél kiskanál erős pista

Na hát ez egy nagyon egyszerű kencefice, ugyanakkor szerintem százszor jobb, mint tejföllel meg majonézzel, meg amivel még szokták. A tojásokat megfőzöm. A sárgáját a tojásoknak összekeverem a margarinnal, az összes fűszerrel, majd hozzákeverem a picikére vágott tojásfehérjét. Végül belereszelem a sajtot és azzal is összekeverem. Mi sosem használunk zsírt, májat vagy hagymát, mint sokan egyébként. Minél egyszerűbb, annál jobban ízlik. Mondjuk nekem.

A titok: a titok mindig az, amit az ember a recept után (közben vagy előtt) hozzátesz az ételhez. Mert lehúnyja a szemét és úgy érzi, ehhez az ételhez passzol ez a fűszer. A titok az is lehet, hogy semmit nem tesz hozzá a szakács. Mindegy, ezt a foglamat most vezettem be a posztokba. Néha a hozzászólók megírhatnák titkaikat a receptek kapcsán. Ennél pl. nálam az erős pista. Nem nagy titok.

 Ez annyira, de annyira finom lett, hogy a 4 személyes adagot seperc alatt eltűntettük ketten. Addig ettük, amíg elfogyott.

• 4-5 közepes burgonya
• kb. 7 dkg juhtúró
• 2,5 dl tejföl
• 1 ek. liszt
• só
• 2 nagy ek. tárkony (vagy egy marék friss, de a legjobb egy evőkanál ecetben eltett tárkony)
• 2 ek tárkonyecet

A burgonyát meghámozom, kis kockákra vágom és sóval meg egy adag tárkonnyal megfűszerezem és dupla adag vízben felteszem főni. Miután a burgonya majdnem puhára főtt, beleteszem a juhtúróval, a tárkonnyal és liszttel összekevert tejfölt. A belekeverés módjára, ha vigyázok, nem lesz pöttyös. A levesből kis kanalakkal teszek mindig a tejfölös edénybe, addíg, amíg jó folyékony nem lesz, és ezután öntöm bele (remélem érthető). A végén belemorzsolom a kb. 2-3 evőkanálnyi juhtúrót és a tárkonyecetet. Egy lobbanásig főzöm, aztán kész is.

Sokszor megfogadtam, hogy offlineban írok posztokat, mert felháborítóan sokszor veszik el itt minden. Most például a bevezetőm, amiben megírtam, hogy miért nem jelentkeztem egy hónapja (munka mellett a fantasztikus Titanic Filmfesztben is pörögtem), és miért nem lesz az elkövetkezendő néhány posztban (az a 3 kaja, amit egy hónap alatt főztem, letörlődött a fényképezőgépről).

• 1 csomag (500 g) tészta (kocka vagy makaróni)
• 30 dkg juhtúró (zsíros, ha lehet)
• 15 dkg sajt

A tésztát kifőzöm, s míg forró, hozzákeverem a juhtúrót meg a lereszelt sajtot. Akkor igazán jó, ha nyúlik a juhtúró rajta. Én fűszert nem használok, a juhtúróban van elég só. És elkészíteni annyi idő, míg kifő a tészta.

 van a Titanic Filmfesztiválból, s utána megint lesz időm főzni. Hiába na, van olyan, hogy az ember nem ér rá főzni. Persze ez így azért elég rémes, főleg, hogy böjt lévén, arról kéne szóljon, h jobban figyelek pl. az étkezésre.

 Attól, hogy böjt van, még eszem, csak kicsit túlvállaltam munkaügyileg magam mostanában, azért nem frissülök. Vasárnap hatalmas lakomát csaptunk Orsi barátnőm szülinapjának háromnapos ünnepét lezárva. Két kaját én készítettem, a másik két salátacsodát ő hozta, ezúton is köszönjük anyukájának. 

Álljon itt a főfogás recepttel (a nevéről majd lennebb), a többi csak képekben.

Lepkesült

• 4 db nagy burgonya
• 4 fej hagyma
• 1 póréhagyma
• 5 paradicsom
• 1 padlizsán
• 10 dkg juhsajt (elhagyható)
• 25 dkg trappista
• 15 dkg füstölt mozzarella
• só, bors
• bazsalikom
• 6 gerezd fokhagyma

A zöldségeket megmosom, a hagymát és a burgonyát meghámozom. A burgonyát vékony szeletekre vágom, és belepem vele a sütő alját. Megsózom kicsit.  A hagymát is karikákra vágom és rápakolom a következő rétegként, a póréhagymával ugyanezt teszem. megint sózok, de csak kicsit. A padlizsánt vékony szeletekre vágom, és azokat is ráhelyezem. Az öt fokhagymát kinyomkodom és a padlizsánokra kenem. A paradicsomot is felszeletelem és beterítem vele a tepsit. (Ha juhsajtot használok, akkor azt csíkokra vágva a zöldségek közé nyomkodom.) Megszórom gazdagon bazsalikommal, lefóliázom és beteszem a forró sütőbe 20 percig sütni. 

Kb 20 perc után leveszem a fóliát és beterítem a tepsit a végonyra szeletelt trappistával és mozzarellával jól elosztva. Még 10 percig sütöm, amíg megpirul a teteje. Laktató és álomfinom.

Életemben először ilyen kaját (kicsit szegényesebben) egy évvel ezelőtt készítettem szintén böjt alatt. Az akkori lakótársam, Olivér nevezte el lepkesültnek, és meg is örökítette a főzést három fantasztikusan félresikerült fotóval az épp aktuális hétvégéjét dokumentáló magasszintű, professzionális videójában. Érdeklődők megtekinthetik itt. Aki rájön, hogy miről kapta a nevét a kaja, kap egy csokit tőlem!!!

A másik általam készített kaja receptje már olvasható volt itt, csak másfajta fűszerezéssel. Ez mindig bejön mindenkinek, a töltelék.

Képekben álljon itt még a két isteni salátakülönlegesség, ami a menü része volt, bár az én konyhámat nem látta egyik hozzávaló sem.

Céklás-diós-paradicsomos-lilahagymás-mozzarellás sali

Répás-almás-mazsolás-szezámkrémes-szezámmagos sali

Ezeket egyszer én is megpróbálom elkészíteni.

 A farsangi időszak utolsó napja ugye húshagyó kedd, tegnap tudtam meg, hogy olaszul kövérkeddnek hívják (kösz Árpi). Ez az a nap, amikor még utoljára eszünk húst és lakomát csapunk. Mert szerdától böjtölünk. Legalábbis én. Számomra az az a 6 hét az évben, amikor igazán odafigyelek az étkezésemre, és tudatosan tisztítom meg a gyomromat (és ezáltal? még ki tudja, talán vmi mást is). Ezt a böjtöt teljesen állatmentesen kb 5 éve tartom. Eleinte a 3-ik hét után kb 8-10 napig minden éjjel azt álmodtam, hogy disznótorost reggelizek. Szóval volt valami hiányérzetem.

Húshagyó kedden egyik kedvenc kajámat készítettem el életemben először. Nem is lett nagy szám, de azért megjárta:

Miccs

• fél kg marhahús
• fél kg. birka vagy sertéshús
• 1 ek borsikafű
• só
• bors
• őrölt kömény
• őrölt koriander
• szódabikarbóna
• 5 gerezd fokhagyma

A recept igazból megtalálható itt.

Én nem ez alapján készítettem el, hanem hozattam Romániából miccsfűszer-keveréket (kösz Lilla), amiben a fenn található fűszerek szerepelnek és fél dl vízzel és a hússal összekevertem, majd kis kolbászkákat formáltam belőle és megsütöttem serpenyőben. Mustárral és friss kenyérel egész finom.

Távolról sem lett tökéletes. A hús nem volt elég zsíros (merthogy az kéne legyen), a szódabikarbonával összekevert húst nem hagytam állni minimum 1 napot, és természetesen nem grillen készült. Szóval a puha és ruganyos miccs helyett kicsit száraz cuccot kaptam. De nem baj, majd negyven nap múlva valamikor újrapróbálom.

A mélyhűtőből és a hűtőből kifogyott a hús teljesen a húshajrá időszak 3 napja alatt. Hamvazószerdán meg csak gyümölcslén élek.

 A maradék csirkemellet ugyanúgy csináltam meg, mint a két nappal korábbi sült rizs zöldségekkelt a következő különbségekkel:

Sült rizs zöldségekkel

A hozzávalók és az elkészítés módja itt megtalálható.

A különbség annyi, hogy a zöldségekkel együtt a rizs előtt teljesen készre sütöttem a kockára vágott csirkemellet is. kevesebb szójaszószt tettem bele, viszont használtam a hús sütésekor kb 2-3 ek. halszószt, és csak egy tojást ütöttem bele. Így a zöldségek puhábbak lettek, és az egész valahogy húsosabb.

 Bizony ma már hamvazó szerda. Ez azt jelenti, hogy mostantól teljes húsmentes életmód hat hétig és teljes befelé fordulás, test- és lélektisztulás, meg minden ilyesmi. Meg azt is jelenti, hogy az összes fagyasztóban lévő húst el kellett készíteni. Az egyik hétvégi kaja a csirkemell brassói:

Csirkemell brassói

• 1 nagy csirkemell
• 4 közepes burgonya
• 2 hagyma
• 2 paradicsom
• 2 paprika (nekem nem volt, tehát cukkinit raktam bele; merthogy az meg volt)
• só, bors, fűszerpaprika
• és egy kis rosé
• 1 púpos ek majoranna

A hagymát és a paprikát (cukkinit) megpirítom egy magas falú serpenyőben, ráteszem a kockára vágott csirkemellet, sózom, borsozom, rászórom a majorannát és készre párolom. közben a hosszú szeletekre vágott burgonyát félig megfőzöm (kb 5 perc alatt) sós vízben és, amikor kész már a csirke, akkor ráöntöm és kevergetem. Hozzáöntök kb 1 dl rosét, és a fűszerpaprikát is rászórom. Addig kevergetem, míg elpárolog a rosé leve, majd hozzáadom a kockákra vágott paradicsomot. Aamíg megpuhul a burgonya folyamatosan öntök rá egy-egy deci vizet és kavargatom, amíg elpárolog. Amikor kész a krumpli, sütöm a serpenyőbe még öt percet azután, hogy a lé nagyrésze elpárolgott. 

igazából ennyi.

 Mert megunhatatlan. Mert finom. Jázmin rizsből a legjobb.

Sült rizs zöldségekkel

• egy kis csésze jázminrizs
• egy fél marék brokkoli
• 3 fokhagyma
• 2-3 nagyobb zöldhagyma
• 2 tojás
• egy kis répa
• egy fél cukkini
• egy fél paradicsom
• citrom
• pörkölt földimogyoró
• friss korianderlevél
• szójaszósz
• 2 friss csilipaprika (elhagyható)

A rizst dupla adag vízzel, fűszer nélkül megfőzöm. 
Wokban egy kevés olajon megpirítom az apróra vágott zöldségeket, hozzáadom a két tojást, összekeverem és hozzáöntöm a főtt rizst. Nagy lángon sütöm, közben folyamatosan kevergetem, és nemsokára ízlés szerint öntök hozzá szójaszószt. Max még öt percig kevergetem és kész is.

Tálaláskor pörkölt földimogyorót teszek a tetejére, korianderlevéllel díszítem és citromot teszek a tányér oldalára, hogy evés előtt rácsepegtethessük. Csak az élmény fokozásáért.

Tegnap is volt főzés a konyhában. De nem én voltam az elkövető, hanem a másik lakó. És ezt a receptet használta.

 Bár azt terveztük, hogy ma étterembe megyünk egy nagyon hosszú, egy órás kirándulás után, végül a Zoli megbetegedett, úgyhogy itthon maradtunk. Reggelire bundás kenyeret, ebédre zöldborsófőzeléket rendelt a Beteg, tükörtojással.

Borsófőzelék tükörtojással

• 30 dkg fagyasztott borsó (a leves után maradt)
• 5 gerezd fokhagyma
• 4 ek. liszt
• 2 dl tejföl
• olaj
• 1 kiskanál őrölt szerecsendió
• só, bors
• 1 nagy csokor frissz petrezselyem
• tükörtojás - amennyi kell

A fokhagymát felszeletelem vékonyra, és a borsóval együtt megpirítom. Ráöntök, annyi vizet, hogy ellepje min. 1 cm-rel a borsót, sózom, borsozom és főzni hagyom. Egy serpenyőbe beleteszek 3,5 ek lisztet és barnára pirítom, majd hozzáöntök annyi olajat, hogy kellemesen krémessé váljon. Amikor aranybarnásra sült a rántás, hozzákeverem a borsóhoz. A maradék fél ek lisztet 2 dl tejfölhöz keverem és ezt is beleöntöm. Ezek után beleteszek egy jó púpos kiskanál őrölt szerecsendiót és egy csokor apróra vágott petrezselymet. Öt perc múlva kész is. Érdekes és szokatlan, de a tejföl savanykássága és a borsó édessége valami nagyon különleges ízt hoz ki a szerecsendióból.

Ennél az ételnél nem szeretem a fokhagymát kinyomni, jobbak a puhára főtt szeletek, ugyanis nincs annál mennyeibb, amikor egy-egy különleges falatnál a teljesen puha fokhagymaszelet szétolvad az ember szájában.

A tükörtojás ízlés szerint. Én a kemény sárgára esküszöm, de ezért sokan felakasztanának, tudom, biztos valami gyerekkori trauma. 

 Ez a bloghu harmadszorra törölte ki a bevezetőmet, úgyhogy most ideges vagyok, álljon itt a recept, a körítés eltűnt a hálóban. Ez 6 embernek bőven elég, s utána marad egy csomó még.

 
Vadas

• 1 kg marhafelsál
• 6 db sárgarépa
• 2 nagy petrezselyemgyökér
• 2 vöröshagyma
• 1/4 zeller
• 4-5 babérlevél
• 2 ek. mustár
• só, bors

A marhahúst kb 1 cm-es szeletekre vágom, kiklopfolom egy kicsit, megsózom borsozom és egy lábosban olajon megpirítom a szeleteket. Kiveszem a húst és azon az olajon megpirítom az apróra vágott zöldségeket, majd visszateszem a húst, lefödöm és folyamatos ellenőrzés mellett (víz utántöltés, kavargatás, stb.) két órán keresztül főzöm. Az elején beleteszem még a babérlevelet, néhány szem ép borsot. A két óra alatt teljesen puhára fő a hús. Leveszem a tűzről, kiveszem a húst és a babérleveleket a zöldségek közül, és a puha zöldségeket a lével botmixerrel összetöröm, közben hozzáadom a 2 evőkanál mustárt.

Ha kész a mártás, visszateszem a húst, és tésztával tálalom. Bár kicsit hosszú elkészíteni, csak a főzés miatt hosszadalmas, egyébként viszonylag egyszerű. Az omlós puha marhahús nagyon finom a babérleveles-mustáros zöldségmártással, amit intenzívvé tesz a vele főtt hús erős íze.

A szombati vendégséget egy vasárnapi követte. Új emberek, új menü. Hétköznapibb ételek, de elkészítésük kissé bonyolultabb volt. A főfogást majd később írom le, de a leves mindenesetre nagy sikert aratott, és azért ez elég gyorsan is elkészül.

Borsóleves galuskával

• 30 dkg. borsó (tél van, hát mélyhűtött)
• kb. 3 liter víz
• 2,5 dl. teföl
• 2 tojás
• liszt
• 1 fej hagyma
• só, bors

Felteszem a borsót főni a vízzel, sóval és a hámozott ép vöröshagymával. Megszózom, megborsozom (a fehér bors, talán azért jobb, mert nem lesznek benne akkor azok a szép fekete pöttyök, amik a kéően láthatóak), és addig főzöm, amíg a hagyma puha nem lesz. Közben felverem a két tojást, és hozzáadok annyi lisztet (kb. 5 púpos evőkanál), amíg tészta állaga nem lesz (nem túl kemény). Hozzáadok egy csipet sót és villával beleszaggatom a levesbe. Amikor a galuskák a feszínére jöttek, fogom a fél doboz tejfölt, hozzáadok egy púpos kanál lisztet, összekeverem és lassan a levesbe öntöm. Egy kevés vízzel kiöblíthetem a tejföles dobozt, és azt is beleönthetjük. Öt perc alatt összelobban, és kész is.

Az ebéddel kissé el voltam csúszva, így történhetett, hogy a levesben láthatóak azok az apró fehér pöttyök, amik a tejfölt jelzik. Ha jól akarjuk csinálni, akkor úgy keverjük bele, hogy összekeverjük kétszer annyi, a levesből kimert forró lével és nagyon lassan belecsorgatjuk. De becsszó így is finom, és nem érződik a különbség, max. látványra nem annyira tökéletes. 

A szombati vendégség második fogása, tejszínes-lazacos tészta volt. Füstölt lazaccal készítettem. Ezt a kaját az Arany János utcai OSA-archívum melletti kajáldából tanultam, és utánozhatatlanul finom. Hat személyre főztem, de leves után simán elég lett volna 8 embernek is.

 
Tejszínes-lazacos tészta

• 30 dkg füstölt lazac
• 5 dl tejszín
• 2 dl tejföl
• 15 dkg fekete olivabogyó
• 5 gerezd fokhagyma
• 1 db répa
• 1 dl fehérbor
• só, bors

A fokhagymát és a lereszelt répát megpirítom egy kevés olajon. Hozzáöntöm a tejszínt, a fehérbort, hozzákeverem a tejfölt, sót, borsot teszek bele. Amikor összelobbant, beleteszem az olivabogyót és a vékony csíkokra vágott lazacot. Kb. öt percig főzöm, ha kész összekeverem a lefőtt durumtésztával. Én sajtot nem tettem rá, de biztos egy kis parmezán jót tenne neki.

 Ma ebédre látogattak hozzánk a gimis barátnők. Vöröslencse-leves volt az egyik fogás. (A másikat leírom később.) Még nem találkoztam olyan emberrel, akinek nem ízlett volna ez az egyszerű, savanyú leves.

Vöröslencse leves

• 25 dkg vöröslencse
• 1 db répa
• 1 db vöröshagyma
• 1 db csillagánizs
• 2 db paradicsom
• 1 db citrom
• só, bors
• kiskanál római kömény (elhagyható)

A hagymát és a répát apróra vágom és megpirítom. Hozzáadom a lencsét és felöntöm annyi vízel, hogy kb. két és félszer ellepje. Megsózom, megborsozom. Kb 15 perc után leszedem róla a habot, beleteszem az apróra vágott paradicsomot (a magokkal együtt!) és teljesen puhára főzöm a leves tartalmát. Közben beleteszem a kiskanál római köméynt, a csillagánizst, és a vége felé belefacsarom a teljes citrom levét. 

Nekem nincs botmixerem, de a végén össze kellene turmixolni. Így is elképesztően finom. Laktató, még másnaposságra is jó nagyon.

 Íme életem egyik legspontánabb, ugynakkor legsikerültebb kajája:

Mustáros-joghurtos csirke

De tényleg, az egyik legfincsibb kaja:

• 1 nagy csirkemell
• 1 csokor brokkoli
• 2 kanál mustár
• 1 nagy doboz joghurt
• 1 ek liszt
• 2 kiskanál méz
• 1 ek majoranna

A csirkét kis kockákra szeletelem, összekavarom a mustárral és a joghurt felével és a majoranna felével. Fél óra (ez az ideális idő. én 10 percig őriztem őket) múlva összeöntöm őket a serpenyőbe. Közben hozzáadok 2 kiskanál mézet. 15 perc múlva hozzáöntöm a maradék johurtot a liszttel és a maradék majorannával összekeverve. A joghurtos dobozt kiöblítem vízzel és hozzáöntöm az egészhez. Én tettem bele egy kiskanál curryport is. 10 percig főzöm így. Közben forró vízben megpárolom a brokkolit.

Én még ilyen finomat nem ettem. Próbáld ki, és ha nem ízlett, alázz.

Volt otthon egy nagy csokor petrezselyem, de annyira finom volt ez így, hogy nem kockáztattam meg rásegíteni a petrezselyemmel. Inkább úgy döntöttem, jó lesz nélküle.

 Gondoltam jó fogyókúrás kaja lesz, persze azzal nem számoltam, hogy míg lehül (10 perc), benyomok négy ferrerro rocher-t. A padlizsán egész finom lett!

Joghurtos padlizsán

• 2 közepes padlizsán
• 1 nagy doboz natúr joghurt
• 6 gerezd fokhagyma
• 1 kávéskanál őrölt római kömény
• petrezselyemzöld

A padlizsánt kis kockákra vágom, mgpirítom olajon 2 gerezd fokhagymával, sózom, borsozom és teljesen puhára párolom. A joghurtba belenyomok négy gerezd fokhagymát, beleteszem a köményt. Miután kihűlt a padlizsán, szépen összekeverem a joghurtos szósszal és a felaprított petrezselyemmel. Hűtőbe teszem és hagyom kihűlni. Ennyi az egész, s nagyon finom.

Lehetőleg ügyeljünk arra, hogy tényleg puha legyen a padlizsán, ugyanis, ha nem az, akkor olyan szivacsos állaga van, ami nem finom.

A kajához végre ismét filmet néztem!!! A Csillagpor című mesét. Nem tudom, melyik volt jobb, a fokhagymás joghurtszósz vagy Robert de Niro női ruhában, tényleg. 

Nagyon régen használtam már a konyhámat sajnos, de a legutóbbi vacsorát még nem írtam le, úgyhogy most eleget teszek ennek. Gyorsan kész van és tényleg nagyon finom.

Indiai bab falafellel

• 1 konzerv bab
• 1 konzerv hámozott paradicsom
• egy kevés brokkoli (elhagyható)
• caram masala fűszerkeverék
• rizs
• gyorsfagyasztott falafel golyók

A brokkolit megpirítom, hozzáöntöm a paradicsomot, amikor megpuhult, a babot is. Sózom, borsozom, és amikor jól összelobbantak, a vége előtt 5 perccel beleteszem minden fűszerkeverékek legindiaibbakát, a Caram Masala fűszerkeveréket. Bármiből indiai fűszerezésű kaját csinál. Ha csípősre szeretnénk, tegyünk hozzá csípős curryport is, de így nagyon finom.

Ehhez megfőzök 1 csésze rizst 2 csésze vízzel, fűszer nélkül, és olajban kisütöm a falafelgolyókat. Tényleg tökéletes vacsora és kb fél óra alatt elkészül.

Mostanában az a helyzet, hogy el kéne kezdenem fogykúrázni. Ma tettem egy próbát. 2 banán, két görögsaláta volt a menü. Vajon meddig bírom? A helyzet az, nem vagyok fogykúrás kedvemben.

 Hamis, mert a munkahelyemen kb 5 perc alatt ütöttem össze, olivaolaj és fűszer hiányában. De a joghurtos-csípős kísérleti szósz ütős lett.

Hamis görögsaláta

 A hozzávalók láthatóak a képen is: lilahagyma, kígyóuborka, paradicsom, feta, olivabogyó. Bazsalikommal fűszereztem, A szósz mellette sima joghurt és csípős piros arany keverék. Együtt tényleg jók. Akár ebédre is.

Kicsit siralmasra alkult a blog, hisz alig indult el, máris alig kerül fel rá poszt. Holnap felteszem a mai indiai fűszerezésű vacsoránkat. De már nagyon fáradt vagyok hozzá.

 Míg pénteken a csütörtöki maradék tésztán éltem, addig szombat a pihenés, még-vásárolni-se-kimenés napja volt. Így hát az egyébként elég üres otthoni tartalékokat dolgoztam fel. Volt pl. csomó száraz kenyér meg kifli. Ez lett belőle:

Töltelék

• Kb. másfél kiló kenyérnek megfelelő száraz kenyér, kiflivég, stb.
• fél kiló hagyma
• 1 póréhagyma
• 1 sárgarépa
• 3 tojás
• petrezselyem, só, bors, paprika, bármilyen fűszer, amihez kedv van
• és tényleg minden egyéb zöldség-fűszer, ami otthon van, jó bele.
• kevés üvegtészta (csak mert volt otthon)

Ez azoknak jó étel, akik imádják kienni a töltött húsból a tölteléket. Ugyanis ez maga a töltelék megsütve stefánia alakban.

A száraz (vagy szikkadt, de akár friss is lehet) kenyertet vízbe áztatom, amíg minden darabját össze tudom nyomkodni. Serpenyőben olajon megdinsztelem a felaprózott hozzávalókat, hagymátkat, répát, (ha van gomba, az is nagyon jó bele). Megfűszerezem fokhagymával, sóval, borssal, paprikával, és tényleg, bármivel amit csak találok otthon. én pl. raktam bele egy kis curryt és csiliszószt is. A lényeg hogy fűszeres legyen. Ezt ha már kicsit kihült összekeverem az áztatott kenyérrel (előtte ha tudjuk a fölös vizet csavarjuk ki belőle), hozzáadok két tojást is, megsózom és megborsozom megint.

A legvégén hozzáadok amennyi zöldet (petrezselymet, snidlinget, metélőhagymát, stb.) csak tudok. Két rúdba formázva teszem a tepsibe (úgy mint a stefánia szeletet), s kb. fél óra alatt készre sütöm. A harmadik tojást felvereve rátettem a tetejére, de ez elég veszélyes, ugyanis, ha lefolyik róla, akkor odaég. (Nem vészesm, mert nem veszi át az ízét egyébként és nem is ragad a töltelékhez). Köretnek is jó de főételnek is.

Ezek mellett a hozzávalók mellett én rendszeresen teszek bele olivabogyót is, csak most nem volt otthon. De tényleg bármi beletehető. Találtam pl a hűtüben egy nagyon kevés üvegtésztát még kb 2 héttel ezelőttről, azt is hozzágyúrtam. Jó ötlet volt, mert irtó jó állaga lett tőle.

 Ma ismét vendégek tisztelték meg szerény hajlékunkat. Mivel hétre jöttek, én meg hatig dolgoztam, ezért a vendégség egy jelentős részéről lemaradtam. A konyhában tüsténkedtem, hogy jól lakjanak. Nézzük mivel (6 vendég volt):

Előétel: rukkola saláta tonhallal

• egy doboz rukkola
• 20 dkg penne
• 20 szem koktélparadcsom
• 1 tonhalkonzerv
• 1 kis csésze olivabogyó
• 1-2 nagy fej csiperke

A csiperkét közepes szeletekre vágom és olajban pirosra sütöm (a képen sajna nincs gomba). A hozzávalókat egyébként meg összekeverem úgy, ahogy vannak, és ahogy a képen is látni. 

Amíg a kajára vártak, sajtot és olivabogyót nassoltak, no meg boroztak. Sajnos én ebből kimaradtam, de lett főétel:

Tepsis spagetti

2 csomag (1 kg) spagetti durumtésztából
60 dkg darált marhahús (lehet más is)
fél liter paradicsomlé (vagy jó minőségű paradicsomszósz)
3-4 paradicsom
5 gerezd fokhagyma
1 szál répa

A répát lereszelem (én zöldséghámozóval aprítottam, mert még nincs reszelőm), és az összenyomott fokhagymával megpirítom serpenyőben (én wokot használtam), majd ráteszem a darálthúst. Sózom, borsozom és várok, míg készre sül. Rákockázom a paradicsomokat és nem sokkal később ráöntöm a paradicsomlevet. Minimum fél órát kis lángon tartom. Akkor jó, amikor már nem látszanak a paradicsomkockák. Végül majorannát és bazsalikomot szórok rá. Húúúú de jó lesz, ha egyszer friss fűszereim lesznek! Akkor nem szórok rá semmit, hanem csak tépkedem a leveleket!

Ha minden megvan, akkor beteszem a megfőtt tésztát és a szószt tepsibe, jól összekavarom-keverem és a tetejére bazsalikomot és trappistát (jobb helyeken mozzarellát) teszek. Lehet szeletelt, és lehet reszelt, szerintem a szeletek jobbak. 15 percik melegítem a sütőben, amikor már a vastag sajtszeletek szétolvadtak a tetején, na akkor jó. Mivel a szósz kicsit szárazra sikerült, felajánlottam, hogy tegyenek rá a fantasztikus citromfüves csiliszószomból. Volt aki élt a lehetőséggel.

Miután elment a vendégsereg és feltettem a postot, jól megérdemelt IT Crowd epizódomat nyomtam lezárásként (ez azt jelenti, hogy most fogom elkezdeni).
 

 Semmi olyat, ami bizonytalan eredetű. Nem eszem szar éttermi, rendelős és semmilyen általam vagy legalább 5 másik megbízható ember által le nem ellenőrzött kaját. Ezt megfogadtam már százszor, de most megteszem itt, ország-világ és a blog 10 olvasója előtt. 

Ma nem volt energiám főzni, sem mosogatni, sem pizzát enni. Szóval hortobágyi húsospalacsintát kértem a netpincértől. Azon belül is Mr. Wallace-tól, a Ponyvaregényre való tiszteletből. Szar, ízfokozó íze volt, de mit is vártam? Bár lehet, hogy nem ettől lettem puffadt, hanem az előzőleg benyomott csoki-parenyica keverékétől. Mindegy, akkor sem élveztem a rendelt kaja ízét.

Vigaszul megnéztem a The IT Crowd első évadját (csak hat epizód), az bármi ellen jó. Álljon itt tehát a palacsinta fotója helyett a sorozat 30 másodperces főcíme. Annyira király!

 Tegnapi ünnepi vacsihoz desszertként volt egy Villám csokoládéhab is, amiből alig bírt enni a társaság, mert annyira elteltünk a curryvel meg a zellerekkel. Na egyéb se kellett ma nekem, három emberre valót simán benyomtam vacsorára. De szögezzük le, akárhogy is néz ki, finom, csak nincs még desszertes pohárkánk.

Villám csokihab

• 250 g jó minőségű csokoládé minimum 70% kakaótartalommal
• 50 g vaj
• 3 dl habtejszín
• 150 g porcukor
• 6 cent forró víz

A vajat, cukrot, csokit egy lábasban elkezdem melegíteni. Addig melegítem míg teljesen össze nem olvadnak, majd hagyom, hogy kezdjen el kihülni. Ezalatt felverem habbá a tejszínt és amikor kész összekeverem a kettőt. Ezután kitettem az ablakba, és amikor keméynebb lett kcsit, akkor a poharakba tettem, aztán be a hűtőbe. Simán lesz belőle 5 embernek elég desszert. És nagyon nagyon csokis.

A recept Nigella Lawsontól van, és ő porcukor helyett pillecukrot használt, a tejszínt meg egy teáskanál vaníliakivonattal habosítja fel. Nos, én nem tudtam, mi az a pillecukor (most már tudom, köszönöm), és vaníliakivonat meg nem volt a boltban. De így is nagyon állat volt a csoki. Van is még belőle. Mondjuk így utólag én még tennék hozzá több tejszínhabot.

Ui: Azért ma írtam le a tegnapi vacsit is, mert tegnap a vendégség után jöttem rá, hogy meg kell írnom egy bevállalt ajánlót. Szóval a blogajánló a Vadászkutyák című film miatt úszott el.